Ha Shoppingban vagy katalógusban hirdetsz, akkor a legfontosabb dolog, amit kevesen értenek: a rendszer nem találja ki magától, hogy mit árulsz.
Ugyanazt látja, amit a feedben kap — ha ott nincs rendben a termékadat, a kampány is gyenge lesz.
Ezért van az, hogy egy jól optimalizált termékfeed akár 30–40%-kal növelheti a konverziós arányt, miközben a kampánystratégián vagy büdzsén semmit nem változtatsz.
1. Mi az a termékfeed és hol használod?
A feed tulajdonképpen strukturált terméklista, amit a webshopod ad át a hirdetési rendszereknek.
A rendszer ebből tudja meg:
– mit árulsz,
– mennyiért,
– milyen képpel,
– milyen méretben, színben, modellben,
– van-e készleten.
A legtipikusabb felhasználási területek:
– Google Shopping & Performance Max hírdetéksek
– Meta (Facebook & Instagram) katalógus hirdetések
– remarketing (dinamikus termékekkel)
Minél több infót kap egy rendszer, annál „okosabban” tud hirdetni.
2. Kötelező adatok vs. ajánlott elemek
A legtöbb webshop ott hibázik, hogy csak a kötelező minimumot tölti ki.
Kötelező:
– terméknév
– ár
– termékkép
– link
– készletinformáció
Ezzel megjelenést kapsz — de nem teljesítményt.
Ajánlott elemek (ezek hozzák a pénzt):
– kategória
– márka
– GTIN / cikkszám – (Global Trade Item Number) egy nemzetközi termékazonosító szám, amely egyedileg azonosít egy konkrét terméket a kereskedelemben – ez az a számsor, ami a vonalkód mögött van.
Általában a gyártó vagy márkatulajdonos adja ki, és hivatalosan a GS1 rendszerből származik, ezért „letölteni” nem lehet, hanem a gyártótól kell megkapni, vagy saját termékhez GS1-tagsággal lehet igényelni.
– szín / méret / modell
– rövid leírás USP-kkel
– akciós ár + eredeti ár
– szállítási információ
– termék életciklus (új , kifutó, akciós)
– Google product category-a Google hivatalos termékkategória-rendszere, amely megmondja a Merchant Centernek, hogy pontosan milyen típusú terméket árulsz, így a hirdetés a megfelelő keresésekhez tud megjelenni. A kategóriák: egy logikus, egymásba rendezett kategórialista (mint egy mappastruktúra). A teljes kategórialista a Google hivatalos terméktaxonómia fájljából tölthető le a Merchant Center súgójából.
https://support.google.com/merchants/answer/6324436?hl=hu
Ezekkel a rendszer sokkal jobban tud célzást és relevanciát építeni.
3. Jó terméknév = keresési szándék + kulcsszavak
A termékcímek optimalizálása az egyik legmagasabb megtérülésű feladat.
Rossz példa:
„Sportcipő fehér”
Ez nem mond semmit.
Jó példa:
„Fehér női futócipő – memóriahab – 38–41, Adidas”
Miért jobb?
– szerepel benne a keresett tulajdonság (női, futócipő, szín)
– márka (ha valaki márkaorientált vásárló)
– méret (szűkítés)
– USP (memóriahab = termékelőny)
A Shopping sokszor akkor konvertál rosszul, ha a feedben marketing szempontból rosszul írt címek vannak.

4. Leírások: ne kreatív szöveg legyen, hanem információ
A termékleírás elsődleges feladata nem a „szép marketing szöveg”, hanem az, hogy segítse a rendszereket és a vásárlót a döntésben.
A hirdetési platformok – különösen a Google – azokat az adatokat tudják jól használni, amelyek konkrétak, mérhetők és keresési szándékhoz kapcsolódnak.
Ezért a leírásban mindig szerepeljen:
- USP-k (miért ezt a terméket érdemes választani, konkrét előnyökkel)
- anyag, teljesítmény, szabvány, kompatibilitás
- felhasználási terület (mire való pontosan)
- célcsoport (kinek készült)
- garancia, szállítás, méret- vagy műszaki információk
Emocionális vs. tárgyilagos szöveg – mi a valódi különbség?
Nem arról van szó, hogy az egyik „jó”, a másik „rossz”, hanem más csatornán működnek jól.
-A Meta (Facebook, Instagram) felfedezésalapú felület: itt a felhasználó nem feltétlen keres, ezért az érzelmi, problémára reagáló, élethelyzetet megmutató szöveg konvertál jobban.
-A Google keresésalapú felület: itt a felhasználó már tudja, mit akar, ezért a pontos, specifikáció-központú, szándékot kiszolgáló információ működik jobban.
A gyakorlatban ez nem átmenet, hanem kettős stratégia:
-Meta = figyelem + érzelem + problémafelismerés
-Google = konkrétum + összehasonlíthatóság + döntéstámogatás
5. Mi az, ami sokszor hiányzik, pedig kritikus?
Ez a top 5 gyakorlati hiba:
- márka hiánya
– a márkahű vásárlók nem találnak rá - GTIN / EAN nélkül(egy nemzetközi cikkszám, amivel a terméket azonosítják a kereskedelmi rendszerekben)
– a Shopping nem tudja párosítani a terméket - kategória nélkül
– rossz helyre sorolja - rossz vagy hiányos fotó
– nincs kontraszt -nincs kattintás - készlet info nélkül
– rendszer hirdeti → de a felhasználó nem tud vásárolni
6. Kategória, paraméterek, GTIN (egy nemzetközi cikkszám) — számít vagy sem?
Röviden: nagyon is számít.
– a Shoppingnál a kategória segít a rendszernek értelmezni a termékedet
– a cikkszám / GTIN segít beazonosítani
– a paraméterek segítik a szűrést
Példa:
Egy Bosch hűtő:
Bosch KGV58VLEAS – szabadonálló, inox, A++, 356l
Ez Shoppingban verhetetlen, mert:
– van márka
– van cikkszám
– van termékjelölés
– egyértelmű felhasználás
– paraméterezhető
Az ilyen típusú feedeknél sok a konverzió, kevés a pénzégetés.
7. Mikor hoz sok pénzt a feed optimalizáció?
Akkor, amikor:
– sok terméked van,
– van keresési piac,
– van árverseny,
– a felhasználók összehasonlítanak.
Nem 100% biztos hogy mindenhol így van, de az impulzív divatnál inkább kép + kreatív konvertál, mint maga a feed.
8. Feed optimalizálás gyakorlati tippek
– először javítsd a címsorokat
– aztán add hozzá a paramétereket
– aztán a kategóriákat
– aztán az attribútumokat
– és utoljára a leírást
Ez a jó prioritási sorrend, mert:
– minél több adat → annál olcsóbb licit → annál több vásárlás
Összefoglalás
A feed nem technikai fájl, hanem bevételi motor.
Shopping hirdetésnél a feed = konverziós minőség
Metán a feed = dinamikus célzás alapja
A feedben lévő információ mennyisége és pontossága közvetlenül hat: konverzióra
és a ROAS-ra, azaz a megtérülés mértékére.





